Fogászat » e-Fogászat » fogászati kérdések » terhesség

Magyarországon is széles körben elterjedt az a "népi bölcsesség", miszerint, a terhes nő fogaiból az ásványi anyagot a magzat elvonja, a fogak emiatt tönkremennek. Így terjedt el az a mondás : "minden gyermekért egy fogat".

A népszerű közhiedelemmel ellentétben a kálcium nem oldódik ki az anya fogaiból a magzat javára, tehát a terhesség nem okolható a szuvas fogakért.

Valóban van-e alapja ennek az állításnak, veszélyezteti-e a terhesség az anya fogazatát? Milyen tényezők játszanak szerepet a probléma kialakulásában?

Tudományos megfigyelések alátámasztották, hogy a terhesség tényleg szerepet játszik - rendszerint valóban ronthatja az anya fogazati állapotát - , amiért elsősorban a terhességi ínygyulladás tehető felelőssé.

Terhességben a megváltozott szexuálhormontermelés a szájnyálkahártyán a fiziológiás állapotváltozások (pubertás, menses, terhesség, klimax) során okoz változásokat. Az ösztrogén hatására a szövetekben fokozódik a víztartalom (duzzanat alakul ki), a hámréteg elszarusodása csökken, a sejtek szaporodási aktivitása növekszik. Az ösztrogén fokozza a sejtanyagcserét, a sejtosztódást, hatásukra vérbőség támad. A progeszteron fokozott érdúsulást okoz, mely sérülékennyé, vérzésre hajlamossá teszi a szöveteket. A vérbőség és a folyadék visszatartás mellett a hám tovább vastagszik, de az osztódások száma csökken.

Ezen tényezők kedvezhetnek az úgynevezett terhességi ínygyulladás kialakulának.

Ínygyulladás a terhesség során

A terhességi ínygyulladáson a terhességgel kapcsolatban keletkező vagy a terhesség ideje alatt súlyosbodó ínygyulladást értjük. A gyulladásos folyamat legszembetűnőbb az ínypapillák duzzanatán, vérzékenységén. Súlyosabb esetekben az egész ínyszél duzzadt, vérzékeny. A terhességi ínygyulladás alapja az agyalapi mirigy fokozott hormon termelése, ennek eredményeként ösztrogén és progeszteron árasztja el a szervezetet mely az ínyen gyulladásos folyamatot vált ki.

Az ínygyulladás nagyon sok terhes nőnél megfigyelhető. Súlyos fokú ínygyulladás azonban a terhesek 10-20%-ában fordul elő, a fogágyat maradandóan károsító (a fogak elvesztését közvetlenül okozó) eset viszonylag ritkán fordul elő.

Terhesség alatt igen gyakran megfigyelhető a fogak bizonyos mértékű meglazulása. Ennek egyik magyarázatát adja a relaxin nevű hormon szintjének emelkedése - mely egyébként a medence szalagok ellazulását segíti elő. Kísérletekkel bizonyították, hogy relaxin hormon adagolás a kollagénrostok lazulását eredményezi, közöttük folyadék felszaporodása látható. Ugyancsak segíti a foglazulást a fog gyökérhártyarostok anyagcseréjének megváltozása.

A terhességi ínygyulladás a terhesség előrehaladtával erősödik, a második hónaptól kezdődik, a harmadik hónaptól kifejezetté válik és a nyolcadik hónapban a legsúlyosabb fokot éri el.

A szülést követően általában spontán gyors javulás mutatkozik.

A terhességi ínygyulladás alapját a hormonális változások teremtik meg, de ennél nagyobb jelentősége van a helyi okoknak, a hiányos szájápolásnak, lepedéknek, fogköveknek, rossz fogpótlásoknak, szabálytalan fogazatnak, amelyek egyébként önmagukban is hajlamosítanak ínygyulladásra. A duzzanat növeli a fogakon a lepedék megtapadását. Az is közrejátszik a fokozzott foglepedék képződésében, hogy a terhes nők - mint hazai kiterjedt vizsgálatok bizonyítják - megváltoztatják étkezési szokásaikat, kifejezetten pépes ételeket fogyasztanak, kevesebbet rágnak mint a nem terhesek, gyakrabban étkeznek, de ezt nem követi gyakoribb fogmosás.

Az el nem távolított lepedékből fogkő keletkezik, mely a meglévő ínygyulladást tovább súlyosbítja. A terhesek mindössze 15%-a távolíttatja el fogköveit a terhesség első időszakában, ezzel csökkentve a kövek által fokozott gyulladást, ínyvérzést.

A professzionális (fogorvos vagy dentálhigiénikus által) és az otthoni tisztítás rendkívül fontos a terhesség egész ideje alatt, különösen amikor az amúgy is duzzadt íny megnehezíti a fogmosást. Minden étkezés után és lefekvés előtt fontos a lepedék eltávolítása fogmosással, és a napi egyszeri fogselyem használatával. A puha, lekerekített sörtéjű fogkefe, amelynek a mérete és az alakja lehetővé teszi, mind a rágási, mind a nyelv felőli, mind az orca felőli felszínek tisztítását. A fogmosás során nem csak a fogakat, hanem a az ínyt is alaposan meg kell tisztítani! A fogorvost illetve a dentálhigiénikust rendszeresen érdemes felkeresni, mivel ekkor nem csak a szükséges kontroll végezhető el, hanem az otthoni szájhigiéné hatásfoka is jól ellenőrizhető.

Fontos tudni, hogy megfelelő szájhigiénével megelőzhető a terhességi ínygyulladás és a fogszuvasodás.

A terhesek 1%-ában figyelhető meg a gyulladás miatt megduzzadt íny felszínén kialakult ún. terhességi granuloma, ínydaganat, mely a terhesség harmadik hónapjában kezd növekedni. Kékesvörös színű, puha, szakadékony, spontán, étkezéskor vagy fogmosáskor kifejezetten vérzik. Többször fordul elő a felső fogak mellett mint az alsók esetén. A felső fogsorban az elülső, az alsó fogsorban inkább a hátsó fogak mellett ül az ínyen. A jelenség szülés után rendszerint visszafejlődik.

A súlyos vérzést okozó, az étkezést szájhigiéniát akadályozó, vagy a nagyra növekvő ínydaganat lasersebészeti eltávolítása indokolt lehet.

Fogszuvasodás a terhesség alatt és után

A várandós nők kedvezőtlen irányba megváltozott étkezési szokásai, a terhességi ínygyulladás, a nassolás, a rossz szájhigiéne a legfontosabb okai a terhesség alatt és után megnövekvő szuvas fogak számának.

A szuvas fogakat el kell látni, melynek során a a baktériumok által károsított fogszövetet el kell távolítani. Ez történhet hagyományosan fúrással illetve ózonterápia segítségével.

Az ózon egy színtelen, jellegzetes szagú gáz, amely a természetben, a magasabb légkörben az oxigénből alakul át ultraibolya sugárzás hatására.
Gyorsan bomlik O molekulára és O atomra, mely könnyen reakcióba lép más molekulákkal. Igen erős oxidálószer. Hatására a baktériumok elpusztulnak, a keletkezett savak lebomlanak, így a fog felszínén a savas behatás megszűnik és ezzel együtt az ásványi anyagok kioldódása ózonfogászat során a fogszuvasodást okozó baktériumokat úgy pusztítjuk el, hogy nem távolítunk el feleslegesen ehhez fogszövetet, azaz nem fúrunk, hanem az ózonnal tesszük őket ártalmatlanná.
A kezelés megkezdéséhez elengedhetetlen a fog nagyon alapos, professzionális tisztítása, amit a fogorvos vagy a dentálhigiénikus végez egy erre a célra kialakított speciális "homokszóróval". Az eszköz nagy nyomással bombázza a fogfelszínt mikroszkópikus kis kavicsokkal. A kezelés teljesen fájdalommentes.
Ezután egy lézeres fogszuvasodás detektorral megnézi, hogy az adott terület mennyire szuvas. A fogszuvasodás mértékéhez a készülék egy mérőszámot rendel hozzá. Ennek függvényében kell a beavatkozást véghezvinni, és a kontroll vizsgálatok alkalmával ellenőrizni a javulás mértékét.
A kapott értéknek megfelelően kell az ózonkezelés hosszát be kell állítani 20-60 másodperc közé.

A kezelés során egy kis szilikon sapka kerül a fogra, amely hermetikusan lezárja az adott fogfelszínt, így az ózon onnan kijutni nem tud. Amennyiben nem zár a sapka, az ózon adagolása abban a pillanatban megszakad. A behatás alatt a szuvas területen a baktériumok 99,9%-a elpusztul.
A fogat csak abban az esetben és olyan mértékben kell feltárni, azaz fogszövetet eltávolítani, ha a területre az ózon még nem tud behatolni. Ez azonban teljes mértékben fájdalommentes. Miután a terület teljesen baktériummentes, a fog képes arra, hogy a környezetéből ásványi sókat vegyen fel és pótolja, azt, ami kioldódott a baktériumok által, a szénhidrátok bontásakor képződött savak hatására. Ettől a felpuhult, szuvas terület visszakeményedik.
Természetesen ezután a szuvasodás hatására keletkezett üreg tömése ugyanúgy szükséges, mint a hagyományos kezelésnél. Fontos különbség azonban, hogy itt nem kell megnagyobbítani meg fúrással az eredetileg keletkezett "lyukat".

Fontos tudni, hogy a ma használatos fogászati röntgengépek által kibocsájtott sugárdózis olyan minimális, és annyira kis területre koncentrált, hogy egy 10 perces napozás során az ember nagyobb dózisban részesül. Ugyanakkor mégis általánosan elfogadott szabály, hogy röntgen felvételt csak akkor szabad készíteni kismamák fogairól, ha az illető elsősegélynyújtásra szorul.

A helyi érzéstelenítő szerek nem károsítják a magzatot, viszont altatást igénylő beavatkozásokat nem ajánlatos végezni a terhesség ideje alatt.

Bizonyos fájdalomcsillapítók, nyugtató szerek, egyes antibiotikumok magzatkárosítók lehetnek, ezért mindenképpen szakembernek kell ezen gyógyszerek szedését ellenőrízni.

A megfelelő táplálkozás, a szükséges anyagok bevitele, a gondos általános higiénia mellett a fogorvos látogatása és a szájápolás, nemcsak a mama, hanem a baba egészségét is szolgálja.