Fogászat » e-Fogászat » fogászati kérdések » fogínyvérzés

Míg gyermek- és fiatal korban a fogak elvesztését főként a fogszuvasodás okozza, 35-40 éves kor után már döntően a fogágybetegségek miatt válik hiányossá a fogsor…

Fogágynak nevezzük a fogakat körülvevő és rögzítő szöveteket. Ide tartozik az íny, a gyökérhártya, a cement és a csont. A fogakon megtapadó lepedék, úgynevezett plakk, nemcsak a fogakat támadja meg, és okoz szuvasodást, hanem a fog tartószöveteit is. Ilyenkor jön létre a fogágybetegség.

A betegség első és vezető tünete az ínyvérzés. A fogíny piros, később duzzadt is lesz, s fogmosáskor, étkezéskor vérzik. Emellett a fogak érzékennyé válnak, és a tünetek közé tartozik a kellemetlen szájszag is. Sokan ilyenkor óvatosságból – a vérzés és érzékenység miatt – kímélik az ínyt, nem mossák megfelelően fogaikat. Sajnos emiatt ördögi kör alakul ki: egyre több lepedék képződik, az egyre több baktérium egyre súlyosabb gyulladást okoz, az íny még jobban vérzik... Maga az ínygyulladás váladéka is súlyosbító tényező, mert jó táptalaja a baktériumoknak, pedig hatékony szájápolással a folyamat még visszafordítható lenne, elhanyagolt esetben viszont a alattomos módon, fájdalom nélkül továbbterjed, míg az íny már spontán is vérezhet. Emellett, ha a beteg tartósan nem mos fogat, a baktérium elmeszesedik, és fogkövet hoz létre, amit már nem is lehet otthon eltávolítani – hívja fel rá a figyelmet a professzor. Nincs olyan vegyszer, amellyel le lehetne oldani, hiszen az feloldaná a fogzománcot is, így minél előbb fogorvoshoz kell fordulni vele. Sokan nem mennek el fogorvoshoz ezt az eljárást elvégeztetni, ráadásul nagy baj, hogy sok fogorvos nem is fordít a fogkőre kellő figyelmet. Pedig az átlagembernek évente legalább egyszer le kellene tisztíttatni fogait, mert mindenkinél, még a legjobb fogmosás ellenére is képződik fogkő, csak a rejtett felszíneken, például az alsó fogaknak a nyelv felőli, hátsó részén, így nem látszik. Ha valaki nagyon elhanyagolja a száj ápolását , barna, fekete karimák láthatók az ínye mentén, amelyek elszínezik a fogakat is. Ám ez nem csak esztétikailag, hanem biológiailag is rendkívül előnytelen. A magyar lakosság 15 százaléka hajlamos súlyos fogágybetegségre , nekik rendszeres tisztításra, kezelésre lenne szükségük.

Ha elhanyagolja a beteg a fogínygyulladást, az íny tasakossá válhat. Ez az ínytasak az idő előre haladtával mélyül, a gyulladás egyre mélyebbre hatol, s a fog tartószerkezetét annyira károsíthatja, hogy az a fog meglazulását, majd elvesztését okozza, így tehát a kezdetben ártalmatlannak tűnő ínygyulladás és ínyvérzés huzamos fennállás után súlyos fogágy-betegséggé alakulhat.

A fogíny és fogágy betegségeit nem külső fertőzés, hanem elsősorban a szájban élő baktériumflóra okozza: az elhanyagolt szájhigiénia következtében felhalmozódó, normálisan is jelen lévő baktériumok koncentrátuma.

Fogínygyulladás bárkinél előfordulhat, ha huzamosabb ideig egyáltalán nem, vagy rossz technikával mos fogat, azaz bizonyos felszíneket fogkefével nem tisztítja

A szájunk ugyanis sohasem steril, tele van baktériumokkal, amelyek között olyan is akad, amelyet állatokba beoltva a kísérleti egyed halálát okozták, ám az emberek együtt tudnak élni ezekkel a kórokozókkal. Az ínygyulladásnál ezek a baktériumok szaporodnak el, mivel nem távolítja el a beteg a fogmosás során ezeket a fog felszínéről, így ezek vastag lepedéket tudnak képezni. A lerakódások nem ételmaradékokat tartalmaznak, hanem 99 százalékban baktériumokat. A fogak meglazulásához vezető fogágy-betegséget is elsősorban az elhanyagolt szájhigiénia okozza, de más hajlamosító tényező is jelen kell, hogy legyen. A számos egészségkárosodást okozó dohányzás a fő okok közé sorolandó, abbahagyásával nagymértékben lelassítható a fogágy-betegség előrehaladása, súlyosbodása. A dohányzás mellett, különböző betegségek, például cukorbetegség, immunhiányos állapot, allergia, vitaminhiány tovább súlyosbíthatják a beteg állapotát. A fogágy-betegségek kialakulásában az örökletes tényezőnek is nagy szerepe van.

Hasonlóan, a fogágy-betegségeknél a gyulladásra való hajlamot öröklik a betegek, és ebbe beletartozik az egyéb gyulladásos betegségre való hajlam is.

Azoknál tehát, akiknél nincs meg ez a genetikai hajlam, a lepedék lerakódása tulajdonképpen csupán kozmetikai probléma, ők jó szájhigiéniával akár kilencven éves korukig is megőrizhetik fogaikat teljes épségben. A magyar átlag sajnos a másik végletbe tartozik a fogágy-betegségek tekintetében is, hasonlóan például a szív- és érrendszeri betegségek vagy a magas vérnyomás megelőzéséhez. Ráadásul a stressz is fontos tényező ezeknek a betegségeknek a kialakulásában, és ez tovább súlyosbítja az összképet

Az ínygyulladás ugyanúgy meggyógyítható!

A legfontosabb, hogy minél előbb megszüntessük a bakteriális lepedéket. Vissza kell állítani olyan szintre a száj baktériumtartományát, amivel már együtt lehet élni. Ha a gyulladás már ráterjed a tartóállományra, a csontra, és a foggyökérre, magától vagy csupán gyógyszeres kezeléstől nem tud meggyógyulni, sebészi eljárásokkal is csak megállítani lehet a pusztulást, a csont visszanövesztése pedig csak bizonyos esetekben lehetséges.